Nagyon sokan vagyunk úgy, hogy állandóan újabb és újabb célokat tűzünk ki magunk elé és ezért küzdünk minden nap, hogy ezeket elérjük. Én is ilyen voltam, szóval jól ismerem. Mára a helyzet már változott, vannak helyzetek, amikor már képes vagyok értékelni az elért eredményeket.
Itt nem a célok kitűzésével van a gond, mert a célok kellenek, azok tartanak minket mozgásban, azok adják a motivációt.
A „probléma” az, hogy akik ilyen nagyfokú teljesítménykényszerrel rendelkeznek, azok azt gondolják, hogy csak akkor értékesek, szerethetők, ha újabb és újabb célokat értek el. Persze számukra a megelégedettség akkor sem jön el, ha elérték ezt a sokszor irreálisan nagy teljesítményt, mert rögtön találnak egy újabbat, amit még el kell érni, hogy boldog, elégedett, sikeres stb. legyen. Ennek az ördögi körnek aztán sosincs vége… Sőt inkább csak jön a kimerültség, az állandó stressz, a türelmetlenség, az esetleges alvászavar.
Ismerősek a fenti sorok?
Mégis mi állhat a teljesítménykényszer hátterében?
A teljesítménykényszer hátterében nagyon sokszor az áll, hogy az illető csak akkor tartja magát értékesnek, ha egyre többet és többet teljesít. Újra és újra be akarja bizonyítani, hogy ő is értékes, ő is ér valamit. Mélyebben ennek hátterében az is állhat, hogy gyerekként az apa nem dicsért eleget.
Mit tehetünk, ha javítani szeretnénk?
Mit tehetünk, ha szeretnénk a teljesítménykényszert oldani?
Olvashatunk mindenféle praktikus tanácsot, mint pl. élvezzük a folyamatot, amíg tesszük a dolgunkat. Vagy legyünk büszkék arra, hogy ezt elértük. Vagy törekedjünk a reális célok kitűzésére.
Azonban ezeket az azonnal bevethető módszereket nagyon nehéz alkalmazni, akkor ha előtte nem dolgoztunk a mélyebben rejlő dolgokkal. Olvassuk ezeket a tanácsokat, próbáljuk alkalmazni, de nem megy. Vagy éppen megy pár hétig, hónapig, aztán megint ugyanott tartunk. Sőt talán még rosszabb is a helyzet, mert már hozzájön annak a kudarca is, hogy dehát ott a jó tanács és én még ezt sem tudtam megfogadni….
Ismerős? (Nekem igen)
Ezért is tartom fontosnak, hogy a mélyebben rejlő dolgokat próbáljuk felszínre hozni, mert akkor képesek lehetünk valamennyire értékelni önmagunkat.
Akkor már képessé válhatsz arra, hogy megdicsérd önmagad, képessé válhatsz arra, hogy egy kudarchelyzetben ne a kudarcot, hanem azt lásd, hogy ebből most sokkal többet tanultam, mint abból, ha sikerült volna elsőre az az adott dolog.
Ez tényleg működik, saját tapasztalatból mondom.
Ha te is szeretnéd ezt megtapasztalni, akkor szeretettel várlak!
Itt tudsz időpontot kérni. Időpontért kattints ide!