A személyiségfejlesztő munkában többféle módszerrel dolgozom.
Ahogy Irvin D.Yalom is leírta A terápia ajándéka c. könyvében:
„A terapeutának el kell kísérnie a páciensét (kliensét), akármerre is tart, mindent meg kell tennie, hogy erősítse a bizalmat és a kapcsolat stabilitását.A terápiát megpróbálom a kliens személyére szabni, megteremteni a feltételeket a közös munkához…”
A fejlesztő alkalmakon teljes mértékben a Te problémáddal, nehézségeddel foglalkozunk. Meghallgatlak, nagyfokú empátiával és figyelemmel fordulok feléd.
Közben kérdéseket, ún. nyitott kérdéseket teszek fel neked, amivel segítem azt, hogy teljesebben, tágabban, mélyebben lásd azt, ami körülötted történik.
Minden, ami ezeken az egyéni fejlesztési alkalmakon történik, az érted van. A kérdésekkel, a visszatükrözésekkel segítelek Téged abban, hogy egyre nagyobb énerővel rendelkezz, a belső, rejtett értékeid a felszínre jöjjenek és meglásd, megtapasztald azt, hogy te tudsz változtatni a dolgokon.
Nagyon fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a fejlesztő beszélgetéseken meghallgatlak, kérdéseket teszek fel neked, de nem mondom meg konkrétan, hogy mit kell tenned. Nem vagyok a Te helyzetedben, nincs jogom konkrétan megmondani, hogy mi az, amit tenned kell. Ezt csak te tudod, hogy neked mi az, ami belefér. Ami másnak lehet, hogy kis lépés, az neked maga A lépés! És ez a fontos, hogy te egyre világosabban lásd, hogy mit tudsz megtenni.
Carl Rogers (a személyiségközpontú pszichológia atyja) szerint minden ember eredendően jó és ha támogató, elfogadó közegben van, akkor önmaga képes fejlődni és javítani az életén.
Én ezt a támogató, elfogadó közeget biztosítom számodra a fejlesztés teljes időtartama idején.
A szimbólumok képi sűrítmények.
A fejlesztés során a szimbólumok köntösében hozzuk felszínre az érzéseket, vágyakat, indulatokat és egyéb feltáratlan tudattalan tartalmakat. A szimbólumok összekötő hídként funkcionálnak a tudatos és a tudattalan között.
A szimbólumokkal tudattalan tartalmakat tudunk tudatosítani, még a korai (még a szavak megjelenése előtti) érzések is felszínre hozhatóak.
A szimbólumok segítségével az imagináció során lehetőség nyílik az érzések átdolgozására, ezáltal a kliens a valóságban is tud változásokat létrehozni az életében.
A mindennapokban nem egyszerűen a velünk történő eseményekre reagálunk, hanem arra, hogy milyen jelentést adunk egy-egy történésnek. Tudattalanul reagálunk, nem úgy értelmezzük a mondatokat, ahogy az valójában hangzott, hanem félre is értelmezzük őket.
Ez a téves félreértelmezés negatívan befolyásolhatja az érzéseinket, hangulatunkat is. Ez a tudattalan reakció határozza meg, hogy hogyan reagálunk egy helyzetre. A fejlesztés során a kliens megtanulja, hogy hogyan tudja ezeket a jelentéseket a valóságnak megfelelően értelmezni.
Kutatások bebizonyították, hogy a mindennapi tevékenységeink közben a legkevésbé sem vagyunk jelen. Hol a múlton rágódunk, hol a jövőn aggodalmaskodunk, de igazából nagyon keveset figyelünk oda arra, hogy éppen mit is csinálunk. Ez viszont káros hatással van a hangulatunkra is: aggódunk, félünk, szorongunk.
A mindfulness gyakorlatokat előszeretettel használjuk a személyiségfejlesztésben. Különböző technikákat tanítunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tud a kliens a jelen pillanatra figyelni, ha történik egy esemény, akkor azt csak figyelje, de ne kategorizálja be rögtön, hogy ez jó, ez rossz.
A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness based cognitive therapy: MBCT) segítségével nemcsak a stressztüneteket tudjuk enyhíteni, hanem a visszatérő vagy krónikus pszichés problémák, például a krónikus depresszió kezelésére is alkalmas lehet.
Ahogy megtanulja a kliens a mindfulness technikákat alkalmazni, oldódhatnak a szorongásai, javulhat az életminősége is.
Amikor az üres szék technikát alkalmazzuk, akkor a fejlesztői térbe beteszünk még egy plussz széket. Ebbe a plussz székbe beleképzeljük azt az illetőt, akivel a kliensnek gondja van.
Tulajdonképpen ilyenkor mintha a kliens „eljátszaná” mindkét szerepet, mintha a másik egyén is ott ülne a fejlesztő szobában. Amikor elmondta ennek a személynek a problémát, akkor a kliens átül a másik székbe és így közelebb kerülhetünk érzésekhez, tapasztalásokhoz.
A módszer mélyre tud vinni, általában megjelennek az anya-apa kapcsolatok is a módszer használata közben.
A kliens a saját maga legjobb szakértője, ő tudja a legjobban, hogy neki mi a jó és meg tudja látni a megoldást magában. Bármilyen kívülről jövő beavatkozás elveszi az erejét attól, hogy megoldja a problémáját.
Közben a szekember folyamatosan figyel, kérdez, visszakérdez, jelen van és támogatja a klienst.
Az álmokkal való munka egyik kulcsfontosságú eleme az álomnapló- ezt célszerű reggel, rögtön ébredés után, még az ágyban írni. Ugyanilyen fontos a fejlesztés során nemcsak az álomnapló írása, hanem az álmok elemzése is, amikor az álmokat részletesen elemezzük és a kliens kapcsolatai, problémái tükrében vizsgáljuk.
Ahogy azt Ann Faraday leírta az álmokkal való munka elsősorban nem a fejlesztő feladata, hanem fontos, hogy a kliens maga találja meg, hogy az álom egy-egy részlete mit is jelent számára. Ehhez azonban a személyiségfejlesztőtől támogatást, segítséget kap.
Az álomra hatással vannak az aznap történt események, gyakran annak a folytatását álmodjuk.
Az álmokkal kapcsolatban a következő kérdéseket tehetjük fel önmagunknak:
- Miért éppen ezt álmodtam?
- Mi történt velem előző nap, napokban?
- Milyen élethelyzeteim jelennek meg az álmaimban?
- Milyen érzések fogalmazódtak meg bennem az álom során?
- Mi jut eszembe az álom egyes mozzanatairól?
- Van-e olyan eleme az álmomnak, amit nem értek?
- Vajon miért éppen ezt nem értem?
- Mi az, amit az álomomból könnyedén el tudok fogadni?
- Van olyan elem, amit nem tudok elfogadni? Ha igen, miért nem?